Cégünkről

Cégünk a '90-es évek elején alakult, négyféle termékkel és egy alkalmazottal indultunk. Bár a kezdet nagyon nehéz volt, azt rögtön láttuk, hogy a piacon van igény a jó minőségű árura, ezért a kezdetektől fogva a jó minőségre, a megbízhatóságra törekedtünk. A vevők igen elégedettek voltak termékeinkkel, így a növekvő igények miatt folyamatosan újítottunk, fejlesztettünk. Különböző pályázatok segítségével sikerült támogatást szereznünk, így ma már közel ötven alkalmazottal, két üzemben korszerű technikai háttérrel folyik a termelés. 2002 óta integrált minőségirányítási (ISO 9001:2000) és élelmiszerbiztonsági (HACCP) rendszerrel dolgozunk, amely komoly követelményeket támaszt a gyártás során.

 

 

2001-ben is sikeresen pályáztunk a Gazdasági Minisztériumhoz, ami lehetővé tette korszerű szárító berendezések és silók beszerzését. Ezáltal megszűnt a nehéz fizikai munka, a lisztes zsákokat már nem kell emelgetni, s a liszt automatikusan, emberi kéz érintése nélkül jut a megmunkáló gépekbe. A gyártás félautomata és automata gépekkel történik, számítógép vezérlésével. A mai kemény piaci világban csak így lehet az élen maradni: kemény munkával, korszerű technológiával és a piac folyamatos figyelésével. A jó tésztakészítés titka az elsőrendű alapanyag, a friss tojás, és az, hogy dolgozóink betartják a gyártástechnológiát.

2009-ben újra pályáztunk. Két tésztagépet és egy csomagoló gépet cserélünk újra, amellyel még korszerűbb gyártást tudunk kialakítani.

Több mint harminc fajta termékünk eljut az ország négy észak-keleti megyéjébe, de rendszeres vásárlóink vannak Ukrajnából, Romániából és Szlovákiából is.

A gyártás folyamán gondosan ügyelünk arra, hogy a házi jelleg megmaradjon, amelyhez gondosan válogatott tojást használunk. 2017-ben, Minőségirányítási rendszerünkben bevezetésre került az új szabvány: MSZ EN ISO 9001:2015, amely még nagyobb követelményeket állít a technológia pontos betartása felé.
A jövőben sem állnak meg a fejlesztések, hiszen csak kiváló minőségű terméket szabad előállítani, mivel a konkurencia óriási.

 

Tésztatörténet

A magyar tészta története:
Hazánkban az egy főre jutó éves tésztafogyasztás öt kiló - ezzel szemben az olaszok fejenként harminc kilót is megesznek évente, még sincsenek elhízva. Csak hogy ők általában egy kevés olivaolajjal, paradicsommal és némi parmezánnal ízesítve eszik változatos formájú pastáikat. Vagyis ott nem úgy kezdődik egy recept, mint nálunk, miszerint végy egy kiló darált sertéshúst...

A másik nagy különbség, hogy míg Magyaroroszágon a tojásos tészták terjedtek el, addig Európa nyugati, déli részén a tojás nélkül készült durum tészta a meghatározó. Szám szerint: a magyar fogyasztók 85 százaléka vásárol tojásos tésztát, míg tőlünk nyugatra alig tízszázaléknyian.

A tojásos tészták csomagolásán feltüntetett tojásszám  az egy kiló liszthez adott tojások számát fedi. A legelterjedtebbek a 4 tojásosak, amelyek minden fogáshoz kiválóak. A levesbetéteket nálunk 8 tojással készítik; ez, mondhatni, a magyar konyha specialitása. A tojásos tészták nemcsak több vitamint, vast és más fontos ásványi anyagot tartalmaznak, mint a durum tészták, de gazdagabb az ízük, és jobb főzési tulajdonságokkal rendelkeznek. Ugyanakkor a mediterrán térségben őshonos durumtésztából készült pasták mellett szól, hogy energia- és zsírszegények, ezért nálunk elsősorban a fogyókúrázók választják. 

Akik odafigyelnek az étkezésükre és vigyáznak az alakjukra, általában tartanak a szénhidrátoktól. Pedig a tészta gyorsan lebomlik, ezért ideális a fogyókúrás étrendben. A hízásban ugyanis nem a tészta a bűnös, hanem mindaz, amit ráteszünk. Kalórabevitel szempontjából nem mindegy, hogy mákos tészta, káposztás kocka, bolognai spagetti vagy zöldséges rakott orsó kerül a tányérunkra.

Száraztészták története:
A tésztakészítés és fogyasztás európai történetét ismerve bizonyos , hogy a tésztakészítmények előállítása a 17. században, Olaszországban kezdődött. Az olasz félszigeten ugyanis már nagyon régen termesztettek a tésztakészítéshez kimondottan alkalmas kemény (durum) búzát, továbbá a tengerparti párás, meleg levegő a tésztakészítmények szabadlevegőn folytatott tökéletes szárítását tette lehetővé. Innen terjedt el először Franciaországban, majd a kontinens többi részén.